Egy olyan „tér”, amely ösztönzi a tehetségek megosztását, a találkozást, az őszinte párbeszédet. Olyan tér, ahol a művészi folyamat középpontjában a kapcsolatok állnak, és ahol minden egyes személyt a maga integritásában és egyediségében értékelnek.
A „DAB” egy nemzetközi projekt, amely különleges, több szakterületet átfogó és ötvöző élményt kínál. Középpontjában a művészet mint az élettapasztalat szintézisének víziója áll. A művészeti kísérlet Ivácson Erika ötletéből született, mint kiérlelt válasz az egyik fontos művészi és spirituális igényére: hogy a Szépség megtapasztalásán keresztül megtaláljuk a válaszokat az ember alapvető kérdéseire. Olyan válaszokra leljünk általa, amelyek képesek nemcsak tudatára ébreszteni egyediségünknek és identitásunknak, hanem egyben egy felelős és szabad döntésekkel kikövezett életút felé is segítenek.
A „DAB”-ban az elmélet és a gyakorlat állandó párbeszédet folytat: tanulunk, gondolkodunk, reflektálunk, majd kísérletezünk, megvalósítunk, alkotunk. Az elméleti dimenzió biztosítja a mindenkivel folytatott hatékony és konstruktív párbeszédhez szükséges eszközöket. A gyakorlati dimenzióban az ötletek különböző művészeti nyelveken keresztül öltenek formát.
A filozófia, esztétika és a művészet találkozik, hogy új megvilágításba helyezzen egy számunkra alapvető témát: a SZEMÉLYT; öt alapvető dimenzióján keresztül: a fizikai, szellemi, kommunikációs, társadalmi és hivatási dimenzióján keresztül.
A művész javaslata:
Ivácson Erika
Erdélyben (Románia) született képzőművész, Firenzében (Olaszország) tanult szobrászatot. Tizenhat évig dolgozott együtt a „Centro Ave Arte” nemzetközi művészcsoporttal Loppianóban (Firenze, Olaszország), mely csoporttal együttműködve Olaszországban, Angliában, Panamában, Kamerunban és Romániában hozott létre műalkotásokat.
Számos kiállításon vett részt Olaszországban és Törökországban. Több interaktív kiállítást is létrehozott: Castel Gandolfo (Olaszország) 2016, Manila (Fülöp-szigetek) 2018, Havanna (Kuba) 2022.
„Emberként és művészként kötelességemnek tartom, hogy a szépség valódi jelentését keressem.
Az évek során mély igény merült fel bennem arra, hogy a töredezettségből az egésszel való egyesülésbe lépjek át. Felhagytam azzal, hogy csak a részletekre koncentráljak, és tekintetemet az élet végtelenségének folyamatos felfedezése felé fordítottam.
Egy új műalkotás létrehozása előtt nem elég olvasni, tanulmányozni, kutatni, hanem be kell hatolni önmagunkba, hogy „fényre” hozzuk létezésünk újabb és kiteljesedettebb szintézisét.
Az élet folyamatosan lehetőséget ad rá, hogy kapcsolatba lépjünk a tőlünk különbözővel, valakivel, aki felajánlja nekünk egyediségét. Minden ilyen találkozás lehetőség a növekedésre.
Rajtunk áll, hogy elfogadjuk-e az ellentéteket, amelyeket a különbözőség hoz felszínre, és megtanulunk-e szembenézni saját létezésünk misztériumával, az „én” nagy kihívásában, ami a “te”-vel való kapcsolatteremtés.
Instagram @erikaivacson